Szirtes Ádám
Szirtes Ádám (Tápiósép, 1925. febr. 10. – Bp., 1989. júl. 27.): színész, Jászai-díjas (1955), érdemes művész (1970), kiváló művész (1983), Kossuth-díjas (1988). A Színház és Filmművészeti Főiskolán 1950-ben szerzett diplomát. Előbb a Bányász-, majd a Néphadsereg Színházában játszott. Utána Miskolcra szerződött 1952-ben, és 1957-ben szerződtette a bp.-i Nemzeti Színház, amelynek 1973-ig volt tagja. Ezután a győri Kisfaludy Színház, majd 1976-tól nyugdíjba vonulásáig (1985) a Thália Színház tagja. De utána is játszott tovább színházban, filmekben, televízióban. Különösen paraszt- és munkásábrázolásai voltak kitűnőek, játékát ízes beszédmód és egyszerűség jellemezte. Első filmszerepével (Góz Jóska a Talpalatnyi földben) bekerült a m. filmtörténetbe – F. sz. Zuboly (Shakespeare: Szentivánéji álom); Balga (Vörösmarty: Csongor és Tünde); Tiborc (Katona József Bánk bán); Petúr bán (Katona József Bánk bán); Nagyapó (Maeterlinck: Kék madár); Jackó László (Karinthy Ferenc: Házszentelő); Hulla János (Móricz Zsigmond: Úri muri); Sámson (Petőfi Sándor: Tigris és hiéna); Ilmarinen (Kalevala); Vonyó (Dobozy Imre: Eljött a tavasz); A cigány (Szigligeti Ede: címszerep); Három tv-portréfilm készült róla: 1976, 1980, 1988. – I. f. Talpalatnyi föld (1948); Felszabadult föld (1950)); Föltámadott a tenger 1-2. (1953); Simon Menyhért születése (1954); Körhinta (1955); Razzia (1958); Katonazene (1961); Megszállottak (1961); Háry János (1965); Húsz óra (1965); Hideg napok (1966); Egy őrült éjszaka (1969); Pillangó (tv, 1970); Kakukk Marci (1973); Árvácska (1975); Oidipusz király (tv, 1977); Rab ember fiai 1- 2. (tv, 1978); Dráma a vadászaton (tv, 1985); Aranyidő (tv, 1986); Tiszta Amerika (1987); Erdély aranykora (1989) Álombrigád (1989). – Irod. A színész arca. Sz. Á. (szerk. Ablonczy László és Márkus Béla, Bp. 1980); Budai Katalin: Aki kenyeret vitt (Film, Színház, Muzsika, 1989. aug. 5.); Koltay Gábor: Búcsú Sz. Á.-tól (Új Tükör, 1989. aug. 27.).
