Takács Ince
Takács Ince (József) (Zalatárnok, 1894. jan. 1. – Szombathely, 1974. júl. 17.): teológiai tanár. A gimn.-ot Szakolcán végezte. 1909. aug. 26-án belépett a mariánus ferences rendbe, 1915. máj. 11-én ünnepélyes fogadalmat tett, 1916. júl. 7-én pappá szentelték. 1917-ben Felsősegesden káplán, 1918-20 között r. k. teológiai és filozófia tanár Malackán és Szombathelyen, 1921-ben Bp.-en. 1922-25-ben a római Szt. Antal Kollégiumban egyháztörténetet tanult. 1925-ben Nagykanizsán, 1926-ban Szombathelyen teológiatanár. 1930-33 és 1936-39 között r. k. kormánytanácsos. 1933-ban vizitátor Erdélyben. 1942-45-ben Bp.-en házfőnök. 1945-ben prefektus, 1948-ban teológiai tanár Szombathelyen. 1938-ban a bp.-i Hittudományi Kar t. doktora, 1940-től a Szent István Akad. I. osztálya tagja. – M. A Szent Ferenc Rend hierarchiája és a ferences szentek (Összeáll., Bp., 1927.); Ferenc, Assisi Szent iratai (ford. és bev., Bp., 1929); Boldog Pármai János, a béke angyala (Bp., 1930); Nérótól Diokleciánig. A keresztényüldözés története (Bp., 1933); Szent Ferenc rendje. Történelmi áttekintés (Bp., 1937); Szól az Eucharisztia Szenje (Baylon Szent Paszkál) (Szombathely, 1938); Szeráfi tüzek (Pápa, 1939); Krím félszigetének és vidékének középkori kereszténysége (Bp., 1942); Magyar ferences aszketikus élet és aszketikus kiadványok különös tekintettel a 17. és 18. századra (Bp., 1942).
