Tamás Mihály
Tamás Mihály (Beregszász, 1897. febr. 27. – Melbourne, Ausztrália, 1967. szept.): író, építészmérnök, egyetemi tanár. 1921-ben kapott építész oklevelet a bp.-i műegy.-en. Brünnben útépítő mérnöki oklevelet szerzett. Beregszászon híd- és magasépítéssel foglalkozó mérnöki irodát nyitott, majd 1934-től Kassán a Neuchâtel Asphalt Co. mérnöke, 1936-tól ig.-ja. 1939-ben Bp.-re helyezték. 1940-től az Aszfaltipari és Útépítő Rt., valamint a Regeteruszkai Kőbánya Korlátolt Felelősségű Társ. ig.-ja volt. 1947-ben kivándorolt Ausztráliába, ahol mérnök-vállalkozó, majd a melbuorne-i egy. építészmérnöki karának tanára lett. A pozsonyi Magyar Újság kárpátaljai szerk.-je (1933–38). Tagja volt a Magyar Múzsa szerk. bizottságának, szerk. a Tátra c. folyóiratot (1937–38) a Tátra könyvkiadó ig.-jaként. Több elbeszélése, regénye jelent meg. – F. m. Novelláskönyv (Kassa, 1923); Tavaszi vallomás (r., Berlin, 1926); Mirákulum (kisr.-ek, Kassa, 1932); Két part között fut a víz… (r., Bp., 1936, Pozsony – Bp., 1970); Szép szerelmes nyár (r., Kassa, 1936); Sziklán cserje (elb., Pozsony, 1937); Maris (r., Bp., 1944). – Irod. Féja Géza: T. M. fejlődése (Magy. Írás, 1933. 7. sz.); Barsi Dénes: Két part közt fut a víz (Kelet Népe, 1937. 1. sz.); Csanda Sándor: Első nemzedék (Pozsony, 1968.).
