Tapolczai Gyula
Tapolczai Gyula (Bp., 1903. jún. 7. – Bp., 1954. ápr. 17.): színész; érdemes művész (1954). ~ Dezső és Vizvári Mariska fia. 1920-ban Pécsett lépett először színpadra. 1923-tól a Magyar Színházban, a Blaha Lujza Színházban, a Belvárosi Színházban szerepelt. 1926-ban a Nemzeti Színház szerződtette. Klasszikus és modem darabokban kisebb-nagyobb jellemszerepeket alakított. Néhány harsányan komikus vonással hatásosan állította színpadra Shakespeare vígjátékainak egy-egy figuráját. Az 1941-ben megnyílt Madách Színház tagja lett. 1947-ben szerződött ismét a Nemzeti Színházhoz. A harmincas évek közepétől filmezett. – F. sz. francia püspök (Németh László: VII. Gergely); Kemény Tóni (Herczeg Ferenc: Gyurkovics lányok); Monfleury (Rostand: Cyrano de Bergerac); Trigetus (Teleki László: Kegyenc); Cripps (Shaw: Warrenné mestersége); címszerep (Molière: Képzelt beteg); Döbrögi (Móricz: Ludas Matyi). – I. f. Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1935), Új földesúr (1935), Díszmagyar (1949), Úri muri (1949), Különös házasság (1951), Déryné (1951), Kiskrajcár (1953). – Irod. Bálint Lajos: T. Gy. (Színház- és Filmművészet, 1954. 5. sz.)
