Tasnádi Kubacska András
Tasnádi Kubacska András (Bp., 1902. ápr. 28. – Bp., 1977. márc. 28.): geológus, paleontológus, a föld- és ásványtani tudományok doktora (1960). Iskoláit és a tudományegy. természetrajz szakát Bp.-en végezte, 1924-ben doktori oklevelet kapott. Az MNM őslénytárában kapott állást, majd a bécsi Collegium Hungaricum ösztöndíjasa a világhírű paleontológus, Othenio Abel mellett. Hazatérve bekapcsolódott a Földtani Intézet térképező munkájába külső munkatársként. A Természettudományi Múz. főigazgatója (1945–49), majd az MNM alelnöke, utóbb a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának föld- és őslénytani szakreferense és szakértője. 1951-től a Földtani Intézet múz.-i osztályának vezetője nyugdíjazásáig (1973). A Magyarhoni Földtani Társulatnak a II. világháború alatt titkára, majd t. tagja, folyóiratának szerk.-je. Elsősorban paleobiológiai és paleopatológiai kutatásokkal foglalkozott. Széles körű ismeretterjesztői tevékenységet folytatott, számos könyve jelent meg, többek között gyermekmeséi is. – F. m. Paleobiológiai vizsgálatok Magyarországból (Geol. Hung. Ser. Pal., Bp., 1932); Báró Nopcsa Ferenc kalandos élete (Bp., 1945); Nagy magyar természettudósok (Bp., 1958); Paleopathológia I. Az ősállatok pathológiája (Bp., 1960); Színes ásványvilág (Tildy Lászlóval, Bp., 1973); Lóczy Lajos (Bp., 1974); Expedíció az időben (Bp., 1977). – Irod. Allodiatoris Irma: T. K. A. halálára (Magy. Nemzet, 1977. ápr. 15.); Jánossy Dénes: In memoriam Doctor A. T. K. (Bp. 1978).
