Thallóczy Lajos, Strommer
Thallóczy Lajos, Strommer (Buda, 1856. dec. 8. – Herceghalon, 1916. dec 1.): történész, az MTA tagja (l. 1883, r. 1895), a Magyar Történelmi Társulat elnöke (1913 – 1916). Egy.-i tanulmányait Bp.-en végezte, utána az Orsz. Levéltár fogalmazója, a Századok és az Archaeológiai Értesítő segédszérk.-je. 1884-től a közös pénzügymin. bécsi levéltárának ig.-ja lett. A Theresianumban és a konzuli ak.-n m. közjogot és m. történelmet adott elő. 1908-ban közös pénzügymin. osztályfőnök, 1912-ben belső titkos tanácsos. 1915-ben a megszállt Szerbia polgári kormányzója. Ferenc József temetéséről hazajövet vasúti szerencsétlenség áldozata lett. Irodalmi munkássága során sokat foglalkozott K-Európa, Horváto., Szerbia, Bosznia és Albánia történelmi múltjával és jelenével. Kiadta a Blagay család (1897) és a Frangepán család (I – II., 1910 – 1913) oklevéltárát (mindkettőt Barabás Samuval); a Magyarország melléktartományainak oklevéltára c. sorozat 4 kötetét: 1. A horvát véghelyek oklevéltára (Hodinka Antallal, Bp., 1903); 2. Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára (Áldásy Antallal, Bp., 1907); 3. Alsó-Szlavónia okmánytára (Horváth Sándorral, Bp., 1912); 4. Jajcza története (Monum. Hung. Hist. Dipl. XL., Bp., 1915, az MTA nagyjutalmát kapta). Kállay Benjámin hagyatékából kiadta A szerb felkelés történetét (I – II., Bp., 1908 – 09). Történelmi regényeinek és útleírásainak egynémelyike álnéven (Deli) jelent meg. – F. m. A kamara haszna (Bp., 1879); Utazás Levanteban (Bp., 1882); Vasvári Pdá s a pesti egyetemi ifjúság 1844 – 1849 (Bp., 1882); Oroszország és hazánk (Bp., 1884); Zay Ferenc (Bp., 1884); Horvát szokásjog (Bp., 1896); Bácsy Jakab (álnéven, Bp., 1896); Gyepün innen, gyepün túl (álnéven, Bp., 1898); Tanulmányok a bosnyák bánság kezdeteiről… (Bp., 1905); Ill. Béla és a magyar birodalom (Bp., 1906); Kállay Benjámin emlékezete (Bp., 1909); Tudákos levelek (I – II., álnéven, Bp., 1913 – 14). – Irod. Gárdonyi Albert: T. L. (Magy Figyelő, 1916); Csánki Dezső: T. L. (Akad. Ért. 1916 és Századok, 1917); V[arju] E[lemér]: T. L. (Akad. Ért. 1917); Csekey István: T. L. (jogállam, 1917); Károlyi Árpád: T. L. emlékezete (MTA Emlékbeszédek, XXIII., Bp., 1937); Károlyi Árpád: T. L. élete és működése (A T. L.-Társ. kiadványa, 3. Bp., 1937); Mészöly Gedeon: T. L. mint nyelvművész (A T. L.-Társ. kiadványa, 2. Bp., 1937) Eckhart Ferenc: T. L. a történetíró (A T. L.- Társ. kiadványa, 7. Bp., 1938); Kary Béla: T. L. a szociológus, a közjogász és az elméleti politikus (A T. L.-Társ. kiadványa, 5. Bp., 1938); Némethy Károly: Emlékezések T. L.-ról (A T. L.-Társ. kiadványa, 8., Bp., 1940); Tóth László: A magyar Balkán-kutatás megindítója: T. L. (Jelenkor, 1941. 24. sz.): Tömöry Márta: Bosznia-Hercegovina annektálásának történetéből (Részletek Th. L. naplóiból. Bevezetéssel, Századok, 1966. 4 – 5. sz.).
