Than Mór
Than Mór (Óbecse, 1828. jún. 19. – Trieszt, 1899. márc. 11.): festő. ~ Károly bátyja. Jogi tanulmányokat folytatott Pesten, s közben Barabás Miklós növendékeként festeni tanult. A szabadságharc alatt Görgey mellett hadifestő volt. 1851-től Bécsben C. Rahl tanítványa. 1855-ben Párizsban tanult. Hazatérve a festészet csaknem minden ágát sikerrel művelte, 1857-től három évet Rómában töltött. Első jelentős munkáját, Nyáry és Pekry elfogatása e. művét (1853, az MNG tulajdona) az elnyomatás visszhangjaként egész sor történeti kompozíció követte (A mohácsi csata, 1855; Imre király elfogja pártütő öccsét, 1857, MNG-ben; Újoncozás az 1848 előtti időből, 1861, MNG-ben; Vitéz János a latin nyelvre tanítja Hunyadi Jánost, 1882; Pázmány Péter tollba mondja műveit, 1885; stb.). 1860-ban Pesten telepedett le. 1864-től Lotz Károly mellett a pesti Vigadó falképein dolgozott, s ez időtől kezdve egyik legelismertebb freskófestő. Fata Morgana c. képe 1867-ben sikert aratott a párizsi Salonban. 1873-ban első díjat nyert a történeti festménypályázaton. Az 1880-as években Olaszo.-ban élt. 1890-től az MNM képtárának őre. 1896-ban rövid ideig az Országos Képtár ig.-ja volt. Történeti képein kívül portrékat (Liszt Ferenc, Deák Ferenc; Hampelné Pulszky Polyxena; Önarckép; A nap szerelme a délibábbal, 1866; Priamus Hector holttestével, 1877; Jelenet Az Ember Tragédiájából; valamennyi az MNG-ben), egyházi témájú festményeket (Mater dolorosa, Szent Cecilia, 1868, MNG), életképeket (Olasz életkép, 1860; A jósnő, 1861; Stella, 1863; Fürdő leány, 1880, stb.) és falfestményeket (Vigadó; MNM lépcsőháza Lotz Károllyal, 1874; Operaház előcsarnoka stb.) is készített akadémikus stílusban. Emlékkiállítása 1953-ban volt a Fővárosi Képtárban. – Irod. Berkovits Ilona: T. M. XIX. századi történeti falfestészetünk úttörője (Szabad Művészet, 1953. 5. sz.); Wilhelmb Gizella: T. M. (Bp., 1953.)
