Thirring Gusztáv
Thirring Gusztáv (Sopron, 1861, dec. 25. – Bp., 1941. márc. 31.): statisztikus, földrajztudós, az MTA tagja (l. 1902, r. 1926). Földrajz-természetrajz szakos tanári oklevelét a bp.-i tudományegy.-en nyerte. 1884 – 88 között uo. az antropológiai tanszéken tanársegéd. 1888-tól a fővárosi statisztikai hivatalban működött, ahol 1894-ben alig., 1906-tól 1926-ig ig. volt. 1897-ben a demográfia egy.-i magántanára, 1906-ban egy.-i rk. tanár. A Magy. Földrajzi Társ.-nak 1914-től alelnöke volt. Részt vett a Magyar Turista Egyesület megalakításában (1888), melynek titkára, majd elnöke lett. A hazai útikalauz-irodalom kimagasló művelője. 1889-ben megindította és hét éven át szerk. a Turisták Lapját. A Nemzetközi Statisztikai Intézetnek 1903 óta r., 1937-től tb. tagja volt. 1925-től 1931-ig a Magy. Statisztikai Társ. elnöke. 1908 – 18-ban megindította és Harrer Ferenccel szerk. a Városi Szemlét, 1894 – 1925-ben a főváros, 1912-ben a magyar városok, 1913 – 1939-ben a nagyvárosok nemzetközi statisztikai évkönyvét. Történeti demográfiai munkáival a m. történeti statisztikai kutatásokat alapozta meg, Számos értékes, Sopron város népesedés- és gazdaságtörténetére vonatkozó tanulmánya jelent meg. – F. m. Budapest közegészségi és közművelődési viszonyai (Bp., 1894); Budapest gyermekegészségügyi viszonyai (Bp., 1896); Die Natalitäts- und Mortalitätsverhältnisse der ungaristhen Städte (Kőrösy Józseffel, Bp., és Berlin, 1897); Budapest környéke (útikönyv, Bp., 1900); Népesedésünk kútforrásai a múlt század első felében (Bp., 1903); A magyarországi kivándorlás és a külföldi magyarság (Bp., 1904); Budapest félszázados fejlődése 1873 – 1923 (Bp., 1925); Akadémiánk és a hazai statisztika (Bp., 1927); Budapest főváros demográfiai és társadalmi tagozódásának fejlődése az utolsó 50 évben (Bp., 1936 – 37); Magyar László élete és tudományos működése (Bp., 1937); Magyarország népessége II. József korában (Bp., 1938); Sopron városa a 18. században (Sopron, 1939); Sopron házai és háztulajdonosai, 1734 – 1939 (Sopron, 1941). – Irod. Kovács Alajos: T. G. emlékezete (Magy. Statisztikai Szle, 1941); Gunda Béla: T. G. (Ethnographia, 1941); Réthly Antal: T. G. (Földr. Közl, 1941); Heimler Károly: T. G. és munkássága (Sopron, 1941); Pápa Miklós: T. G. a turista (Magy. Turista Élet, 1941); Kovacsics József: T. G. élete és munkássága (Bp., 1962).
