Thury Zoltán
Thury Zoltán (Kolozsvár, 1870. márc. 7. – Bp., 1906. aug. 27.): író, újságíró. ~ Zoltán és ~ Zsuzsa apja. Katonatiszt fia volt, vándorszínészként járta az országot, de ezen a pályán nem boldogult. Egyidejűleg újságíróskodott előbb Petelei István Kolozsvár c. lapjánál, majd 1891 nyarán Bp.-en, őszén Szegeden s 1892 végén Pécsett. Pécsről Bp.-re költözött. Laptudósítóként két évet töltött Németo.-ban, főleg Münchenben (1893 – 1895). Ezalat orosz és lengyel emigránsokkal került kapcsolatba és tagja lett az ottani m. festők Hollósy Simon köré tömörült csoportjának. Bp.-re visszatérve élete végéig újságíró; előbb a Pesti Napló (1895), majd a Budapesti Napló (18961 – 904), végül a Nap szerkesztőségében dolgozott. A magyar kritikai realizmus egyik jelentős képviselője; írásaiban az elnyomott néposztályok keserű hangja szólal meg. Mint színműíró feltűnést keltett a tisztikar valóságos életét bemutató Katonák c. darabjával (1898), melynek- bemutatása ellen a hadsereg vezetősége minden erővel tiltakozott. – F. m. Regénymesék (Bp., 1894); Tárcanovellák (Bp., 1894); Ulrich főhadnagy és egyéb történetek (Bp., 1898); Katonák (színmű, bem. Vígszínház; 1898); Asszonyok (színmű, bem. Nemzeti Színház, 1900); Egyszerű történetek (elb., Bp., 1901); Útravaló (r., Bp., 1901); Elbeszélések (Bp., 1906); Az ember, aki haza ballagott (elb., Bp., 1907); Thury Zoltán összes művei (I – VI., Gyoma, 1908); Előbb meg kell halni (elb., válogatta Thury Zsuzsa, Bp., 1959). – Irod. Thury Zsuzsa: Kortársak nagy íróktól (Bp., 1956); Rejtő István: A modern magyar novella úttörője (Irod. Újság, 1956. 35. sz.); Juhász Antal: T. Z. a Szegedi Naplónál (Szeged, 1962); Rejtő István: T. Z. (tanulmány, Bp., 1963). – Szi. Thury Zsuzsa: Ördögtánc (r., Bp., 1961).
