Toldy László
Toldy László (Pest, 1846. aug. 17. – Bp., 1919. márc. 24.): főlevéltárnok, történész, tankönyvíró, ~ Ferenc fia, ~ László (1882 – 1929) apja. Teológiai pályára lépett s Bécsben a Pazmaneumban végezte egy.-i tanulmányait. 1867-ben pappá szentelték s ugyanazon évben a Theresianum tanulmányi felügyelője s tanára lett. Mint bp.-tabáni segédlelkész 1880-ban kilépett az egyházi rendből, 1882-ben a bp.-i Kereskedelmi Ak. tanára. 1886-tól a főváros főlevéltárnoka. Ebben a tisztében ő rakta le a fővárosi múz. és a fővárosi könyvtár alapjait. Számos történelmi, földrajzi, irodalomtörténeti és társadalmi cikket írt a különböző lapokba és folyóiratokba. Szépirodalmi munkákat fordított. Írt kereskedelmi földrajzkönyvet, történelmi és művészettörténeti tankönyvet, számtant, magyar nyelvtant stb. Szerk. az Arany Biblia c. díszművet („a legnagyobb művészek” ábrázolásában, 100 képpel); a Magyar Ifjúság Lapját, a Közérdek (későbbi címén: A Főváros) c. hetilapot; 12 éven át szerk. a Törvényhatósági Naptárt, valamint a fővárosi Szabályrendeleteket ( I – VIII.) és A fővárosi alapítványi oklevelek gyűjteményét (I – VII.). – F. m. Árpád és a magyarok letelepedése (Bp., 1876); Szent László király élete (Bp., 1876); Szluha László emlékezete és a Zrínyi-könyvtár (Bp., 1880); Magyarország míveltségi állapota az Anjoukirályok korában (Bp., 1882); Budapest régibb és újabb címerei (Bp., 1896). – Irod. Bricht Lipót: A bpesti Kereskedelmi Akadémia története (Bp., 1896).
