Tolnai Lajos, Hagymássy
Tolnai Lajos, Hagymássy (Györköny, 1837. jan. 31. – Bp., 1902. márc. 19.): regényíró. A pesti ref. papnevelő intézetben tanult. Ezután néhány évig a pesti ref. gimn, tanára volt. 1860-ban jelentek meg első írásai, Arany János hatását tükröző versei. 1866-ban a Kisfaludy Társ. tagja lett. 1868 – 84-ben marosvásárhelyi ref. lelkész. Ez időben írta legértékesebb műveit. 1879-ben Molnár Zsigmonddal alapította a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társ.-ot. 1879-ben a bp.-i egy.-en bölscészeti diplomát és magántanári képesítést szerzett. Egyre több támadás érte műveinek társadalombírálata miatt. 1884-ben lelkészi állásáról kénytelen volt lemondani. Még ugyanebben az évben Bp.-re költözött és néhány éven át kizárólag irodalmi tevékenységet folytatott. 1889-től haláláig polgári isk. tanár, ill. később ig. volt. 1887-ben az Irodalom c. folyóiratot, 1891-től Murányi Ármin megbízására a Képes Családi Lapokat szerk. A m. prózairodalomban a kritikai realizmus úttörője. Regényeiben éles kritikával ábrázolta a kiegyezés kori Mo. közéleti és társadalmi visszásságait. – F. m. Tolnai Lajos költeményei (Pest, 1865); Tolnai Lajos beszélyei (I – II., Pest, 1867); Az urak (Pest, 1872); A báróné ténsasszony (I – II., Bp., 1882); A nemes vér (Bp., 1882); Az oszlopbáró (Bp., 1884); A polgármester úr (I – II., Bp., 1885); A jubilánsok (Bp., 1886); Az új főispán (Bp., 1886); Eladó birtokok (Bp., 1886); A rongyos (Bp., 1890); Sötét világ (önéletrajzi r., sajtó alá rendezte Kozocsa Sándor, Bp., 1942); Tolnai Lajos válogatott művei (Sajtó alá rendezte és bevezette Gergely Gergely, Bp., 1958). – Irod. Förhécz József: T. L. élete és művei (Bp., 1936); Bella György: T. L. (Irod. tört., Bp., 1951); Puruczky Béla: T. L. a mi szemünkben (Irodalomtörténet, 1952); Simó Jenő: T. L. öröksége (Csillag, 1952); Móricz Zsigmond: Irodalomról, művészetről (II., Bp., 1959); Gergely Gergely: T. L. pályája (bibliográfiával, Bp., 1964).
