Tolnay Lajos
Tolnay Lajos (Pest, 1837. máj. 31. – Bp., 1918. ápr. 30.): mérnök. ~ Kornél apja. Tanulmányait a bp.-i műegy.-en végezte 1862-ben. 1862-től a pest-losonci vasút, 1866- tól a kassa – oderbergi vasút építésénél dolgozott. 1870-ben a duna – drávai vasút ig.-ja, 1871-ben az országos vasútépítési igazgatóság vezetője, 1872-től 1886-ig a MÁV első elnökig.-ja. Vezetésével kezdődött meg a korábban osztrákbefolyás alatt álló államvasutak újjászervezése és fejlesztése önálló nemzeti közlekedéspolitikai szempontok alapján: szervezetének magyarosítása, Bp. gazdasági fejlődését és az ország központjává tételét szolgáló vasúthálózat kiépítése (bp.-zimonyi, bp.-győri vonalak stb.), valamint a vasúti üzem korszeresítése. Ennek keretében 1874-ben új tarifarendszert léptetett életbe, létrehozta a MÁV Északi Főműhelyét, az 1870 ben létesített MÁVAG-ot (akkor: M. kir. Államvasutak Gép- és Kocsigyára) kizárólag új gépek és vagonok gyártására rendezte be, s a hazai mozdonygyártás megszervezésével új és nagy jelentőségűvé vált iparágat teremtett. 1885-től 1891-ig a Magy. Mérnök és Építész Egylet elnöke. 1913-tól 1914-ig a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke. Nyugalomba vonulása után, 1887 – 1896. között szabadelvű programmal ogy -i képviselő volt. 1917-ben a műszaki tudományok tiszteletbeli doktora címet kapta. Közlekedésügyi cikkei a műszaki és gazdasági lapokban jelentek meg – Irod. T. L. (Magy. Mérnök- és Építész Egyl. Közl. 1918.)
