Töltényi Szaniszló
Töltényi Szaniszló (Veszprém, 1795 – Graz, 1852. okt. 5.): író, költő, növénynemesítő, orvos. A keszthelyi Georgikon elvégzése után a veszprémi káptalan gazdasági írnoka Veszprémben, majd Kilitiben. A Tudományos Gyűjteményben a növénynemesítésről megjelent munkája után (amelyben először fejtette ki Mo.-on az ivaros keresztezés elméletét) 1820-ban Kultsár István hívására Pestre költözött és a Hasznos Mulatságok segédszerk.-je lett. Megismerkedett Kazinczy Ferenccel és Kisfaludy Károllyal, hatásuk alatt fokozottabb költői és irodalmi munkásságot fejtett ki. Verseket, színműveket írt. Közben orvosi tanulmányokba kezdett, az egy.-et 1825-ben Pesten fejezte be. Előbb a szülészeti intézetben lett tanársegéd, 1827-ben a bécsi katonaorvosi ak. (Josephinum) r. tanára. Az 1848. évi bécsi forradalom után több cikket írt az Oesterreichische Medizinische Wochenschriftbe a cenzúra, a rendőri felügyelet és a tanszabadság korlátozása ellen. Haladó nézetei miatt még 1848-ban nyugdíjazták. Irodalmi munkásságában szonett elmélete és története foglalkoztatta. Szonettjei c. kötete Pesten jelent meg 1821-ben. – F. m. A plántáknak és a gyümölcsöknek virágok által való megnemesítésök módja (Tudományos Gyűjtemény, Pest, 1820); Töltényi Szaniszló sonetjei (Pest, 1821); De principiis pathologiae generalis (I – II., Vindobonae, 1831); Versuch einer Kritik der wissenschaftlichen Grundlage der Medizin (I – IV., Wien, 1838 – 40); Pathologia und therapia generalis medico-chirurgica… (Viennae, 1843). – Irod. Simai Ödön: T. Sz. pályája és hátrahagyott iratai (Egyet. Phil. Közl. 1904); Rapaics Raymund: A magyar biológia története (Bp., 1953); Rónay György: Töltényi Szaniszló szonettjei (Irodalomtörténeti Közlemények, 1973).
