Tompa Ferenc
Tompa Ferenc (Bp., 1893. jan. 6. – Bp., 1945. febr. 9.): ősrégész, egyetemi tanár, az MTA l. tagja (1935). Egy.-i tanulmányainak végeztével a szombathelyi múz.-hoz került. 1926-ban az MNM Régészeti Tárának őre lett. 1938-tól a bp.-i egy.-en rk. tanár, 1940-től az ősrégészet ny. r. tanára. Szintetikus kutatási módszerével a települési régészetet nagyban előmozdította. Fő kutatási területe a hazai újkőkor és bronzkor. Az őskor etnikai problémái is foglalkoztatták. Légitámadás áldozata lett. – F. m. A szalagdíszes agyagművesség kultúrája Magyarországon (Bp., 1929); 25 Jahre Urgeschichtsforschung in Ungarn (Bericht der Römisch- Germanischen Kommission, 1934 – 35); Ősrégészet, és történet (Századok, 1935); Budapest az ókorban, Budapest története (Alföldi Andrással és Nagy Lajossal, Bp., 1942). – Irod. Banner János: T. F. (Archaeol. 1946 – 1948); Banner János: T. F. (Századok, 1943 – 1946); Radnóti Aladár: T. F. (Magyar Múzeum, 1945.)
