Tompa Sándor
Tompa Sándor (Kézdivásárhely, 1903. dec. 22. – Bp., 1969. dec. 18.): színész, Kossuth-díjas (1956), érdemes művész (1953). Kolozsvárott a tudományegy. orvosi karán tanult, ezzel egy időben Izsó Miklós színiisk.-ját is elvégezte. Janovics Jenő szerződtette a Kolozsvári Magyar Színház társulatába (1923), ahol huszonegy évig játszott karakterszerepeket: Öreg legény (Tamási Á.: Énekes madár); Samu bácsi (Tamási Á.: Csalóka szivárvány); Bese Tamás (Kós K.: Budai Nagy Antal); Sírásó (Shakespeare: Hamlet). 1945-ben lett a bp.-i Nemzeti Színház tagja. Alakításaiból humor és drámai erő áradt. A Magy. Rádióban is gyakran foglalkoztatták, a Kincses Kalendárium c. műsorsorozat állandó szereplője volt. 1938-tól filmezett. – F. sz. Csörgheő Csuli (Móricz Zs.: Úri muri); Böffen Tóbiás (Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok); Tóth Mihály (Mikszáth K.–Benedek A.: A Noszty fiú esete Tóth Marival); Bobcsinszkij (Gogol: Revizor); Strázsamester (Illyés Gy.: Az ozorai példa). – I. f. Úz Bence (1938); Semmelweis (1939); Fűszer és csemege (1940); A beszélő köntös (1941); Fráter Loránd (1942); Kerek Ferkó (1943); A színház szerelmese (1944); Hazugság nélkül (1945); Forró mezők (1948); Úri muri (1949); Dalolva szép az élet (1950); Különös házasság (1951); Képzelt beteg (1952, rövid játékfilm); Föltámadott a tenger (I–II., 1953); Fel a fejjel (1954); Rokonok (1954); Gábor diák 955); Dollárpapa (1956); Csigalépcső (1957); Razzia (1958); Pár lépés a határ (1959); Próbaút (1960); Háry János (1964); Aranysárkány (1966); Imposztorok (1969). – Irod. Hegedűs Zoltán: Rövid szerep. T. S. (Színház és Filmművészet, 1952. 1. sz.); Sándor Iván: A színész titka (Film, Színház, Muzsika, 1958. okt. 31.); B. N. E.: Nemcsak játszom, szeretem a parasztot (Szabad Föld, 1963. dec. 8.); Molnár Gál Péter: Portrék gyászkeretben (Filmvilág, 1970. 3. sz.); Tamás Gáspár: Egy színész elment (Utunk, 1970. jan. 2.); Jordáky Lajos: Búcsú T. S.-tól (Korunk, 1970. febr.); Szemlér Ferenc: A hangsúly (Utunk, 1975. szept. 12.).
