Török József
Török József (Alsóvárad, 1813. okt. 14. – Debrecen, 1894. márc. 14.): orvos, természettudós, tanár, az MTA tagja (l. 1843, r. 1858). ~ Pál ref. püspök öccse. 1836-tól Pesten orvosi tanulmányokat folytatott, 1842-ben lett orvosdoktor. Ezután Berlinben, Párizsban (főleg sebészetben) képezte tovább magát. 1843-ban megszerezte Pesten a sebészdoktori képesítést és gyakorló orvos lett. 1845-ben a Természettudományi Társ. másodtitkára. 1848-tól a debreceni főisk.-n a vegy-, növény- és ásványtan r. tanára. 1849. jan.-ápr.-ban a két debreceni tábori kórház főorvosa, máj.-tól a belügymin. egészségügyi osztályán min. tanácsos volt. A szabadságharc bukása után visszatért a tanszékre, majd a jogak. átszervezése után, 1860-ban a törvényszéki orvostan és közegészségtan r. tanára lett.. Tanári működése mellett orvosi gyakorlatot is folytatott. Orvosi-egészségügyi és természettudományi munkákat írt. 1841 – 45-ben szerk. (Montedegoi Alberttel) a Zenetudományi Társulat Évkönyvének I. kötetét, 1847-i és 1848-i Naptárát. Bugát Pál munkatársaként összegyűjtötte a Természettudományi Szóhalmazba a m. irodalomban megjelent természettudományi és orvosi műszavakat, a m. nyelv szótára számára pedig a vegytani műszavakat (és ezeket magyarázatokkal is ellátta). – F. m. Magyarország közgazdaságilag nevezetes termékeiről (Buda, 1844); A két magyar haza…gyógyvizei és fürdőintézetei… (Pest, 1848); A természettudományok elhanyagolásának káros következményeiről hazánkra nézve (Debrecen, 1848); Népszerű ember-élettan (Debrecen, 1881). – Irod. Hőgyes Endre: T. J. (MTA Emlékbeszédek, Bp., n899); T. J. (Term. tud. Közl. 27. és 31. évf.); Kálmánchey Endre: T. J. 1813 – 1894 (Term. tud. Közl. 1965. 9. sz.).
