Tóth Kálmán
Tóth Kálmán (Baja, 1831. márc. 30. – Bp., 1881. febr. 3.): költő, író, az MTA l. tagja (1861). ~ Béla író apja A bajai gimn.-ban tanult. Szülei kívánságári 1845-ben belépett a Benedek-rendbe, de onnan 1846-ban kilépett. Ezután Pécsett tanult tovább, 1847 őszén Pestre költözött. Részt vett a szabadságharcban. Világos után egy ideig bujdosott. 1851-től Pesten élt, 1852 augusztusától a Hölgyfutár segédszerk.-je, 1856 – 61-ben felelős szerk.-je. 1856-ban feleségül vette Majthényi Flóra költőnőt, akitől 1868-ban elvált. 1860- tól a Kisfaludy Társ. tagja, 1860 – 73 között a Bolond Miska c. élclap szerk.-je volt. 1864- től haláláig a Fővárosi Lapok c. szépirodalmi napilapot szerk. 1865-től 1879-ig ogy.-i képviselő (a Deák-párt, majd a balközép, a Szabadelvű Párt, végül az Egyesült Ellenzék programjával). 1879-ben szélütés érte, betegségéből nem is kelt fel többet. Az 1850-es és 60-as évek egyik legnépszerűbb költője. Fiatalkori panaszos, lírai hangúí versei Petőfi-utánzónak mutatják. Hazafias verseit a szabadságharc élményei ihlették (Előre! , Kik voltak a honvédek? ). Későbbi költeményei közül több szinte népdallá vált (Temetőben láttalak meg, Befútta az utat a hó, Felleg borult az erdőre stb.). Történeti és társadalmi színműveit sikerrel játszotta a Nemzeti Színház. – F. m. Kinizsi Pál (hősköltemény, Pest, 1853); Egy királyné (Pest, 1859, bem. Nemzeti Színház, 1860); Nők az alkotmányban (vígjáték, Pest, 1871, bem. Nemzeti Színház, 1871); Irka firkák (elb., emlékjegyzetek stb. Pest, 1877); A király házasodik (vígjáték, Bp., 1898, bem. Nemzeti Színház, 1863); Összes költeményei (I – II., Bp., 1902). – Irod. Szana Tamás: T. K. életrajza (Pozsony, 1884); Vadnai Károly: T. K. irodalmi emlékek (Bp., 1914); Emlékkönyv születésének századik évfordulójára (Baja, 1931); Dömötör Pál: T. K. életrajza (Bp., 1914); Mikszáth Kálmán: Emlékezések és tanulmányok (Bp., 1957); Komlós Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig (Bp., 1950).
