Tóth Lőrinc
Tóth Lőrinc (Komárom, 1814. dec. 17. – Bp., 1903. márc. 17.): író, jogtudós, az MTA tagja (l. 1836, r. 1858), ügyésze és pénztárosa. A pozsonyi ak.-n tanult, később Pesten jogot hallgatott. 1838-ban ügyvédi vizsgát tett, s főúri családok ügyészeként működött. A Kisfaludy Társ.-nak 1837-től jegyzője, 1841 – 43-ban titkára, tagja volt a Petőfi Társ -nak is. 1839 – 40 között hoszszabb Ny-európai utazást tett, melyről Úti tárcza (I – VI., Pest, 1844) c. művében számolt be. 1844-ben a Védegylet titkárává választották. Részt vett politikai, társadalmi és kulturális mozgalmakban; Vörösmarty baráti köréhez tartozott. Távol levő főrendek követeként részt vett az 1839 – 40-i és az 1843 – 44-i ogy.-en, 1847 – 48-ban pedig Breznóbánya ogy.-i követe volt. A szabadságharc idején ogy -i képviselő és igazságügymin. osztálytanácsos, az állami ügyészi osztály vezetője. Debrecenben a Békepárt híve, a kormányt azonban Szegedre és Aradra is elkísérte. Világos után egy ideig bujkált, majd Pesten elfogták, haditörvényszék elé állították és halálra ítélték, de kegyelmet kapott, s Pestre internálták. Ezután jogtudományi és újságírói munkásságot folytatott. 1865 – 69-ben ogy.-i képviselő. 1869-től a semmítőszék, később a Kúria bírája, 1883-tól 1894-ig tanácselnöke volt. 1881-ben a Fankel Leó elleni bűnper előadója, a jogerőre emelt ítélet előkészítője. Számos jogtudományi műve jelent meg. – F. m. Átok (dráma, Buda, 1835); Vata (dráma, Pest, 1836); Ekebontó Borbála (dráma, Buda, 1836, bem. Buda, 1836); Szívhangok (versek, Pest, 1838); Az atyátlan (dráma, Buda, 1839); Hunyady László (dráma, ennek alapján írta Egressy Béni Erkel operaszövegét, Buda, 1839); Magyar írók arcképei és életrajzai (Pest, 1858); Sötét időkből (novellák, Bp., 1882). – Irod. Vécsey Tamás: T. L. emlékezete (MTA Emlékbeszédek, XI., Bp., 1903); Lakatos László: T. L. (Jogtud. Közl. 1903); Balogh Jenő: T. L. (Jogállam, 1903); T. L. (Századok, 1903); Lakatos László: T. L. (Győr, 1933); Fenyő István: Valóságábrázolás és eszményítés (Bp., 1990).
