Tuzson Pál
Tuzson Pál (Zernest, 1901. márc. 18. Bp., 1959. máj. 27.): vegyészmérnök, a kémiai tudományok doktora (1955). Oklevelét 1924-ben a bp.-i műegy.-en nyerte. 1928 – 1939 között Zechmeister László mellett tanársegéd a pécsi tudományegy. Orvoskémiai Intézetében. Kiemelkedőek a karotinoidok reverzibilis izomerizálására vonatkozó kísérletei. 1929-ben megszerezte a műszaki doktorátust, majd 1937-ben a pécsi egy. magántanárrá képesítette. A 30-as évek végétől gyógyszeripari kérdésekkel kezdett foglalkozni s különböző bp.-i és kolozsvári gyógyszervegyészeti üzemek kutatólaboratóriumában működött. 1953-ban megszervezte a Gyógyszeripari Kutató Intézet növénykémiai osztályát, melyet haláláig vezetett. Számos eljárást dolgozott ki a szívre ható glükozidok, rauwolfia alkaloidok stb. előállítására. Utolsó éveinek legfontosabb eredményeit a Solanum alkaloidok kutatása terén érte el, mellyel megteremtette a szteroid hormongyártás alapjait. – F. m. Isomeration of Carotinoids (Zechmeister Lászlóval, Biochem. Journal, 32. 1938); Umkehrbare Isomerisation von Carotinoiden durch Jod-Katalyse (Zechmeister Lászlóval, Berichte d. deutschen Chem. Gesellschaft, 72. 1939); Solanum alkoloidok (doktori értekezés, Bp., 1954); Solanum Alkaloide IV. Über den Abbau des Solasodins (I., Bite Pállal, Acta Chim. Acad. Sci. Hung. 1958. 17.); Solanum Alkaloide. V. über den Abbau des Solasodins (II. Lénárd Katalinnal és Magyar Györggyel, Acta Chim. Acad. Sci. hung. 1958). – Irod. Vargha László: Dr. T. P. (Magy. Kém. L. 1959); Vargha László: P. T. in memoriam (Chemie und Biochemie der Solinum-Alkaloide. Tagungsberichte, Nr. 27., Berlin, 1961).
