Újvári Péter
Újvári Péter (Tolcsva, 1869. ápr. 24. – Bp., 1931. jan. 16.): újságíró, író. ~ Imre és ~ László újságírók apja. 1889-től a Szegedi Híradó munkatársa, majd h. szerk.-je, később a Szeged és Vidéke felelős szerk.-je. 1901-ben Magyar Szó címmel irodalmi folyóiratot indított Szegeden. 1906-ban egyik megalapítója a Mo.-i Hírlapírók Orsz. Szervezetének. 1907-től Bp.-en a Magyar Hírlap, majd a Budapest vezércikkírója. 1915-től a Budapesti Hírlapírók Egyesületének a titkára. 1919-ben Szombat címmel indított képes hetilapot. 1920-tól Kolozsvárott az Új Kelet vezércikkírója, 1923-tól Szlovákiában élt és különböző lapokat szerk. 1926-tól Bp.-en az Országos Egyetértés főszerk.-je, majd főmunkatársa. Az I. világháború után írásaiban elsősorban az antiszemitizmus ellen lépett fel. Főként zsidó tárgyú regényeket és elbeszéléseket írt. Szerk. a Magy. Zsidó Lexikont. – F. m. A mécs mellett (r., Bp., 1908); Astarte temploma (r., Bp., 1918); A túlsó parton (r., Bp., 1920); A cédrusfa daliája (ifjúsági r., Bp., 1921); Ember Ádám három élete (r., Bp., 1922).
