Ulászló, I.
Ulászló, I. (Krakkó, 1424 – Várna, 1444. nov. 10.): 1440-től magyar és III. ~ néven (1434-től) lengyel király. Jagelló Ulászló lengyel kir. fia. 1440-ben a m. főurak egy csoportja választotta meg királlyá, és Rozgonyi Simon püspök vezetése alatt külön küldöttség kérte fel a választás elfogadására. Bár Erzsébet kir.-né a választáshoz előzetesen adott hozzájárulását visszavonta, ~ máj. 21-én bevonult Budára, majd a Szent István ereklyetartójáról levett koronával 1440. júl. 17-én megkoronáztatta magát. Uralmának első két esztendejét az Erzsébettel és az Erzsébetet támogató Cillei–Garai-ligával és Giskrával való küzdelem töltötte ki. Miután fegyveres döntést nem tudott kierőszakolni, 1443. szept: 1-én Giskrával, dec. 13-án Erzsébettel fegyverszünetet kötött. Ennél már Cesarini bíboros, pápai követ is szerepet játszott. A cél a török elleni háború volt, mely 1443. szept. – dec. hónapokban a sikeres balkáni hadjáratban valósult meg. A következő év tavaszán a háborús (Cesarini és Hunyadi János), ill. háborúellenes (Brankovics György) párt között ingadozva többször változtatta állár pontját. Ápr.-ban a török elleni hadjáratra tett esküt, de júl.-ban Szegeden tíz évre békét kötött a szultánnal Aug. 4-én újra a török elleni háborúra esküdött. A végül is megindított és sikeresnek látszó háború döntő csatáját Várnánál vívták meg, ahol ~ Hunyadi kifejezett kérése ellenére a csata hullámzásakor a janicsárokra rohant, majd rövid küzdelem után elesett, s ezzel eldöntötte a csata és a hadjárat sorsát. Az egykorú lengyel források haláláért a m. főurakat, a közhiedelem esküszegését tette felelőssé.
