Vajda Árpád
Vajda Árpád (Rimaszombat, 1896. máj. 2. – Bp., 1967. okt. 25.): nemzetközi sakkmester, olimpiai bajnok (1927, 1928, 1936). A bp.-i tudományegy.-en avatták jog- és államtudományi doktorrá (1921). Megnyerte Bp. amatőr sakkbajnokságát (1919, 1921), az első bp.-i Schlechter-emlékversenyt (1920), a londoni nemzetközi főtornát (1921), 1921-től mester. Jelentősebb versenyeredményei: Bécsben 4–6. (1921), Portsmouthban 2. (1922), Győrben 4–5. (1924), Párizsban 4–6. (1924), Kecskeméten 5–7. (1927), Bp.-en 1. (1928), Bp. Siesta-verseny 5–6. (1928), Ramsgate-ban 1–2. (1929), Bp.-en 4–5. (1929), Szolnokon 1. (1932), Bp.-en 5. (1936), Salgótarjánban 2. (1952). Részt vett nyolc sakkolimpián (1924–37), tagja volt az olimpiai bajnok m. sakkcsapatnak (1927, 1928, 1936). 1913-tól a Bp.-i Sakk Kör tagja, tisztviselője, föloszlatása (1951) előtti utolsó elnöke, a M. Dolgozók Orsz. Sakkszövetségének (1945–49) szövetségi kapitánya, majd alelnöke, a szervezet átszervezését követően a társadalmi sakkszövetség elnöki tanácsának tagja. A Magyar Sakkvilág főmunkatársa (1922–50), számos tanulmányát a Magyar Sakkélet közölte (1951–67). Megkapta a Sport Érdemérem arany fokozatát (1956). – M. A prágai sakkolimpián (Kecskemét, 1932). – Irod. Földeák Árpád: 12 sakkolimpia (Bp., 1958).
