Vámszer Géza
Vámszer Géza (Nagyszeben, 1896. aug. 13. – Kolozsvár, 1976. szept. 21.): néprajzkutató, középiskolai tanár. Középisk. rajztanári oklevelet szerzett a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán (1920). Nagyszebenben (1922–26), Székelyudvarhelyen (1926–29), Csíkszeredán (1929–41), nyugdíjazásáig (1941–57) Kolozsvárott tanár. Néprajzi érdeklődése a népi kultúra számos területére kiterjedt. Különösen értékes gyűjtői- és kutatómunkát folytatott D-Erdélyben és a Székelyföldön a település, a r. k. vallásos néprajz, gazdálkodás és a viselet terén. Foglalkozott általános néprajzzal, majd településtörténettel, a falusi egyházművészet és a székelyföldi műemlékek vizsgálatával is. Cikkeiben a néprajz és a közművelődés kapcsolatát vizsgálta. – F. m. Ízlés, modor, divat (Székelyudvarhely, 1928); Székely táncok (Bándy Máriával, Kolozsvár, 1937); Szakadát. Egy Szeben megyei magyar szórványfalu monográfiája (Kolozsvár, 1940); Kalotaszegi magyar népviselet (Faragó Józseffel és Nagy Jenővel; Bukarest, 1977); Életforma és anyagi műveltség. Néprajzi dolgozatok, gyűjtések, adatok (1930–75) (Bukarest, 1977). – Irod. Visszaemlékezés életpályámra (Művelődés, 1975. 11. sz.); Kós Károly: A nehéz szolgáló írástudó példája. V. G. pályaképe (Korunk, 1977).
