Vas Zoltán
Vas Zoltán (Bp., 1903. márc. 30. – Bp., 1983. aug. 13.): író, politikus. Mint kommunista forradalmár, fiatalságát, rövid megszakításokkal börtönben töltötte. 37 éves volt, amikor a váci fogházat elhagyta. Ekkor a SZU Rákosi Mátyással együtt kiváltotta az 1849-ben hadizsákmányként elvitt ötvenhat honvédzászlóért. 1944 őszén a szovjet csapatokkal együtt tért haza. 1945 februárjától a főváros közélelmezési kormánybiztosa, májustól novemberig polgármestere volt. 1946–49-ben a Gazdasági Főtanács titkára, 1953-ban, Nagy Imre kormányában a Tervhivatal elnöke. Mikor Rákosi Mátyás visszakerült a hatalomba, – száműzetésnek szánva – Komlóra helyezték bányaigazgatónak. A bányavidék fejlesztéséhez új szakmát kellett tanulnia, de megnyerte a munkához a bányamérnökök segítségét és eredményeket ért el. 1956-ban a forradalom és szabadságharc hónapjaiban Nagy Imre mellé állt. Kormányában közellátási kormánybiztos volt. Felelős a főváros élelmezéséért. 1956 november 4-én a jugoszláv követségre vitték és onnan Romániába, Snagovba internálták. 1958. augusztusában tért vissza Bp.-re. Nem került bíróság elé, mert Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke kegyelmi úton ügyében pertörlést rendelt el. Ezután mint nyugdíjas csak fordítói és írói tevékenységet folytatott. – M. A fény felé (Bp., 1955); Két igaz férfi (Bp., 1956); Cserébe a világot (1961); Hamburg fia. Ernst Thälmann élete (Bp., 1967); Őfelsége szárnysegéde: Horthy Miklós (Bp., 1969); Horthy vagy a király (Bp., 1971); Kossuth Lajos élete (Bp., 1973); Viszontagságos életem (Bp., 1980); Akkori önmagunkról (Bp., 1982); Betiltott könyveim (Bp., 1990). – Irod.: Fekete Sándor: V. Z. tanúvallomása (kritika, 1971); Zöldi László: Az emlékezések ködei (Napjaink, 1981); Kőhát Zsolt: Viszontagságos életem (Kritika, 1981); Vadász Ferenc: Akkori önmagunkról (Kritika, 1983); Ember Judit: Menedék jog – 1956. A Nagy Imre-csoport elrablása (Bp., 1989); Demény András: V. Z. Betiltott könyveim (Kritika, 1991).
