Vermes Miklós
Vermes Miklós (Bp., 1914. szept. 2. – Bp., 1984. jún. 13.): kriminológus, az állam- és jogtudományok kandidátusa (1970). A jogi doktorátust 1936-ban a bp.-i tudományegy.-en szerezte. Ezután ügyvédjelölt volt. 1942-ben munkaszolgálatra hurcolták, ahonnan 1944-ben megszökött. 1945-től a Belügymin.-ban dolgozott. Az 1950-es évek elején koholt vádak alapján elítélték, 1955-ben a Legfelsőbb Bíróság bűncselekmény hiányában felmentette. 1956-tól az Orsz. Erdészeti Főigazgatóság alkalmazásában állt. 1958-ban az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében főmunkatárs, majd osztályvezető lett. 1961-ben az Orsz. Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet másodállású, 1971-től főállású főmunkatársa (megtartva az intézetbeli vezetői tisztét). 1972-ben c. egy.-i docens lett. Egyik kezdeményezője volt a kriminológia hazai újraművelésének. A kriminológia elméleti kérdései, továbbá különböző bűncselekményi kategóriák kriminológiai jellemzői mellett a büntetési rendszer hatékonyságával foglalkozott. A Nemzetközi Összehasonlító Kriminológiai Központ szervezésében a fiatalkori bűnözés és szabadidő összefüggései témakör mo.-i kutatásait irányította. Nemzetközi tudományszervezői munkássága elismeréseképpen a Nemzetközi Kriminológiai Társ. Tud.-os Tanácsa tagjává választotta, s tevékenységét Hermann Mannheim-díjjal jutalmazta. – F. m. Az okozatiság kérdése a kriminológiában (Bp., 1962); A kriminológia alapkérdései (Bp., 1971, oroszul és angolul is, 1978).
