Világhy Miklós
Világhy Miklós (Szolnok, 1916. okt. 22. – Bp., 1980. febr. 24.): jogász, az MTA tagja (l. 1972). 1939-ben avatták doktorrá a bp.-i egy.-en. 1939-42-ben bírósági fogalmazó a bp.-i törvényszéken. 1942-ben egységes bírói-ügyvédi vizsgát tett. 1942-től járásbíró, majd a bp.-i táblán dolgozott. 1945-től az Igazságügyi Min.-ban a magánjogi és a közigazgatási jogi osztályon, 1946-tól az Iparügyi Min. törvényelőkészítő és jogi főosztályán dolgozott, 1937-49-ben a főosztályvezetője mint miniszteri főtanácsos. 1949-53 között a Népgazdasági Tanács titkárságának főosztályvezetője. 1949-től egyidejűleg a bp.-i egy.-en munkajogot és polgári jogot adott elő. 1953-tól egy.-i tanár, 1950-55-ben a II. sz., 1956-78 között a polgári jogi tanszék vezetője, 1953-56-ban a jogi kar dékánja, 1956-57-ben az egy. rektora, 1962-65-ben tudományos rektorh. A polgári jogon belül a gazdaság és a jog összefüggéseivel foglalkozott, az áruviszony és a polgári jog kapcsolódó pontjaival. Tudományos munkássága kiterjedt a tulajdonjog, a szellemi alkotások jogvédelme, az iparjogvédelem kérdéseire is. Részt vett a Polgári Törvénykönyv megalkotásában. – F. m. Az iparvállalatok államosítása (Bernard Auréllal, Bp., 1948); A gazdasági jog problémája (Bp., 1951); A Polgári Törvénykönyv a gyakorlatban. Száz jogeset (Benedek Károllyal, Bp., 1965); Gazdaságpolitika és polgári jog (Bp., 1978). – Irod. Dr. Weiss Emília: V. M. (Egyetemi Lapok, 1980. 3. sz.); Asztalos László: V. M. (Magy. Tud., 1980. 10. sz.).
