Vilt Tibor
Vilt Tibor (Bp., 1905. dec. 15. – Bp., 1983. aug. 13.): szobrász, Munkácsy- (1965) és Kossuth-díjas (1980), érdemes (1970) és kiváló művész (1978). Felesége Schaár Erzsébet. 1922-1926 között az Iparműv., majd a Képzőműv. Főisk. hallgatója volt. 1926-ban mintázta meg első jelentős alkotását, önarcképét. 1927-ben meghívták ÚME (Új Művészek Egyesülete)-tagnak, és két művével a KÚT (Képzőművészek Új Társasága) kiállításán is szerepelt. 1929-ben Kmetty Jánossal volt közös tárlata a Tamás Galériában, ebben az időben főleg portrékat készített. 1928-30-ban Ernst Lajos ösztöndíjával Rómában tanult. Az 1930-as évek közepéig az egyiptomi és a középkori szobrászat hatása mellett a kubizmus és a klasszicizmus is hatott műveire (klasszicizáló szobra pl. Madarat tartó leány, 1933). A harmincas évek végétől kisplasztikáiban, domborműveiben és portréiban a mozgás, a változás korszerű kifejezését kereste. Elsősorban bronzot, fémet, üveget alkalmazott műveiben. Jellegzetes műve a Figura székkel c. sorozata (1945-1954). A hatvanas évektől kifejezési eszközei leegyszerűsödtek. Számos, feszültséggel és dinamizmussal teli köztéri alkotása látható. Jellegzetes kisplasztikái: Háború után (bronz, 1945); Közöny (bronz, 1952); Kentaur (1960); Campagna (bronz); Három figura (üveg); Kategóriák, I. (bronz, 1966). Az 1968-as Velencei Biennálén Dorottya c. 320 cm-es alumíniumkompozíciója és Merengő c. 170 cm-es bronzműve szerepelt. 1973-ban a Bp.-i Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé díjnyertese. Fontosabb kiállításai: Ernst Múz. (1934); Székesfehérvár (1965); Bp., Műcsarnok, Debrecen (1970); Bp., Petőfi Irodalmi Múz., Tihany (1974); Kulturális Kapcsolatok Int.-e (1975); Műcsarnok (1980). Külföldi kiállításai: Párizs (1966); Bécs (1967); NSZK (1978). – Irod. Gerevich Tibor: Római magyar művészek (Magy. Művészet, 1931); Katalógus-előszó (Bp., 1936); Pátzay Pál: V. T. szobrai (Tér és forma, 1943); Katalógus-előszó (Székesfehérvár, 1965); Beke László: Analízisek és Következtetések V. T. kiállításán (Bp., 1972); Kovács Péter.: V. T. (Bp., 1972); Katalógus-előszó (Bp., 1974); Frank János: Szóra bírt műtermek (Bp., 1975); Katalógus előszó (Duisburg, 1977); Nagy Ildikó: V. T. (Magy. Építőművészet, 1984. 4. sz.); Sík Csaba: V. T. (Bp., 1985); Katalógus-előszó az emlékkiállításhoz (Székesfehérvár, 1986).
