Vitányi János
Vitányi János (Tata, 1918. febr. 11. – Bp., 1962. jan. 12.): író, költő, színházi kritikus. Bp.-en közgazdasági egy.-et végzett. 1939-ben újságíró lett. Első írásai kolozsvári napilapokban és folyóiratokban jelentek meg. 1939 – 44-ben az Erdélyi Helikon segédszerk.-je, a Szépmíves Céh lektora. 1947 – 50 között a Brassói Népi Egység munkatársa. 1951-től Bp.-en a Színház- és Filmművészeti Főisk. tanára, 1954-től a Színház és Mozi színházi rovatvezetője, 1959-től a bp.-i Fővárosi Tanács színházi főelőadója volt. 1960-tól haláláig a Képes Magyarország munkatársa. Jelentős kritikai munkássága. Népszerűek az ifjúság számára írt, jól jellemzett történeti tárgyú regényei. – F. m. Két világ között (versek, Sepsiszentgyörgy, 1946); Újvári kaland (ifjúsági r., Bp., 1951); Csókavári hajnal (ifjúsági r., Bp., 1951); Főhadnagy Fazekas (ifjúsági r., Bp., 1954); Vihar Szíri ban (ifjúsági r., Bp., 1955); Tüzes Gábor (ifjúsági r., Bp., 1956); Balogh Ádám a nevem (r., Bp., 1958); Híven a halálig (ifjúsági r., Bp., 1960); Komédiások (ifjúsági r., Bp., 1963). -- Irod. Szentimrei Jenő: V. J. (Igaz Szó, 1955.)
