Vuk Mihály
Vuk Mihály (Bp., 1875. júl. 13. – Bp., 1952. nov. 25.): vegyészmérnök, műegyetemi tanár, a kémiai tudományok doktora (1952). Egy.-i tanulmányait Zürichben végezte, ott szerzett oklevelet 1898-ban. Hazajövetele után a bp.-i műegy.-en tanársegéd, majd a magyaróvári növénytermelési kísérleti állomáson dolgozott. Közben a bp.-i tudományegy.-en bölcsészdoktorátust tett. 1905 – 21-ben az Orsz. Kémiai Intézetben működött, főleg borkémiai kutatásaival vált ismertté. 1911-ben a műegy.-en m. tanár, 1921-ben az akkor felállított élelmiszerkémiai tanszék tanára lett és 1948-ig tanította – többi tárgya között – a borászati kémiát. Munkássága hazai viszonylatban úttörő a lisztkémiai, konzerv- és erjedésipari kutatások terén is. Számos tanulmánya és több szakkönyve jelent meg. – F. m. Élelmiszerek chemiai technológiája (Bp., 1926); A magyar búzaliszt összetétele (Bp., 1929); Élelmiszerek vizsgálata (Sándor Zoltánnal, Bp., 1934). – Irod. Telegdy Kováts László: Dr. V. M. (Élelmezési Ipar, 1952. 12. sz.); Hajós György: A borvizsgálat magyar úttörői (Orsz. Borminősítő Intézet Évk. 1963).
