Vukovics Sebő
Vukovics Sebő (Fiume, 1811 – London, 1872. nov. 17.): a reformkori liberális ellenzék tagja, igazságügyminiszter. Temes megyei földbirtokos család fia. Mint fiatal jogász tagja a Lovassy-féle Társalkodási Egyletnek, ezért eltiltották az ügyvédi vizsgától és közhivatal viselésétől. Az 1840-es amnesztia után mint Temes vm. első alispánja a liberális ellenzékhez csatlakozott. 1848-ban a kisbecskereki kerület ogy.-i képviselője, máj. 27-től temesközi kir. biztos, majd a délvidék főkormánybiztosa, a délvidéki védekező harcok egyik tevékeny szervezője. Szemere kormányában igazságügyminiszter 1849. máj. 2-től aug. 11-ig. A forradalom bukása után egy ideig Mo.-on bujdosott, majd külföldre menekült. Haynau vésztörvényszéke távollétében halálra ítélte. 1856-ban Londonban fejezte be emlékiratait. A kiegyezés után 1869-ben hazatért és Bács vm. egyik választókerületének ogy -i képviselője lett. – M. Vukovics Sebő emlékiratai (Sajtó alá rendezte Bessenyei Ferenc, Bp., 1894). – Irod. V. S. (Hazánk s a Külföld, 1872); Falk Miksa: V. S. (Magyarország és a Nagyvilág, 1872); V. S. (Szabad Sajtó, 1872. nov. 21.); Móricz Pál: A magyar országgyűlési pártok küzdelmei (Bp., 1892).
