Waldbauer Imre
Waldbauer Imre (Bp., 1892. ápr. 13. – Iowa, USA, 1953. dec. 3.): hegedűművész. Hubay Jenő tanítványa. 16 esztendős kora óta hangversenyezett. 1909-ben szervezte meg híressé vált vonósnégyes-társaságát, mellyel 1910-ben mutatkozott be (Bartók és Kodály kamaraműveinek bemutatója). Az együttes tagjai Kerpely Jenő gordonkaművészen kívül, ki mindvégig tagja volt a kvartettnek, régebben Kornstein Egon, Molnár Antal és Temesváry János, majd Szervánszky Péter és Országh Tivadar. Két állandó tagjáról az együttest ~ – Kerpely vonósnégyesnek nevezték. Együttesével számtalan külföldi hangversenyutat tett: leggyakrabban Hollandiába, Németo.-ba és Franciao.-ba. Az 1927-ben rendezett londoni Beethoven-ünnepségeken valamennyi vonósnégyes az ő előadásukban hangzott fel. 1919-től a Zeneművészeti Főisk. tanára volt. A mai m. kamarazenemuzsikusok nagyrészt az ő tanítványainak sorából kerültek ki. 1946-ban Iowába költözött, s haláláig az ottani egy.-en működött. A m. kamarazene-kultúra megteremtése javarészt ~ együttesének az érdeme. Bartók Béla, Kodály Zoltán, Lajtha László, Weiner Leó stb. kamaraműveinek bemutatásával nagy szolgálatot tettek az új m. zene ügyének. Műsorukon számos nem m. modern szerző (Hindemith, Schönberg stb.) is helyet kapott, s a klasszikus és romantikus zeneirodalom remekműveit is kitűnő interpretációban szólaltatták meg.
