Weiner Tibor
Weiner Tibor (Bp., 1906. okt. 29. – Bp., 1965. júl. 8.): építész, Ybl-díjas (1953), a műszaki tudományok kandidátusa (1959). 1929-ben végzett a bp.-i műegy.-en. Ezután Dessauban (Németo.) a Bauhaus kollektívájában képezte magát tovább. 1931-ben az SZU-ba költözött; tanársegéd lett a moszkvai műegy.-en. Részt vett a városrendezési munkában és a Metró tervezésében is. 1937-ben Párizsba, majd 1939-ben Chilébe távozott, ahol tervező építész és 1946 – 48-ban a santiagói építészeti egy. tanára. 1948-ban tért haza. Előbb az építésügyi min.-ban dolgozott, 1950-től megszakítás nélkül Dunaújváros városrendezési terveinek készítője és számos épület tervezője. A város főépítésze és egy ideig a tanács elnökhelyettese volt. 1952 – 57-ben a Magyar Építőművészet szerk.-je. – F. m. Sztálinváros – Miskolc – Tatabánya (Valentiny Károllyal és Visontai Miklóssal, Bp., 1959). – Irod. Preisich Gábor: W. T. (Városépítészet, 1965); Farkasdy Zoltán: W. T. (1906 – 1965) (Magy. Építőműv. 1965. 3. sz.); Borsos József: A várostervező és városüzemeltető (Városépítés, 1965. 5. sz.).
