Weisz Bernát Ferenc
Weisz Bernát Ferenc (Lugos, 1800. aug. 1. – Bp., 1888. márc. 31.): nagykereskedő, bankár, a magyar biztosításügy úttörője. 16 éves korában kereskedő, 1826-ban Szegeden a Trieszti Biztosító képviselője. 1838-ban Pesten üzletet nyitott. 1841-ben bankházat alapított. Széchenyivel, Kossuthtal és Deákkal kötött ismeretséget. Kossuth 1848-ban pénzügymin. osztályfőnökké nevezte ki. A szabadságharc leverése után szabadságvesztésre ítélték. Az abszolutizmus alatt Apponyi György kancellár felszólítására kidolgozta az állami tűzkárbiztosítás tervezetét. 1861-ben beválasztották a fővárosi bizottmányba, ahol számos közintézmény (leányárvaház, szeretetház, ingyen Duna-fürdők, közraktárak, vízvezeték s gázgyár községesítése) létesítését kezdeményezte. Egyik alapítója és haláláig elnöke a Kereskedelmi Ak.-nak, az iskolai takarékpénztárak gondolatának népszerűsítője. – F. m. Az ingatlanok tűzkártérítésének állami szervezetéről (Pest, 1869); Az iskolai takarékpénztárak Magyarországon (Bp., 1878 – 79); Az ingatlan állami tűzkártérítés keletkezése és fejlődése Magyarországon (Bp., 1888). – Irod. W. B. F. (Vasárnapi Újság, 1880. 52. sz.); Böngérfi János: W. B. F. élet- és jellemrajza (Pozsony, 1886).
