Wellmann Oszkár
Wellmann Oszkár (Szászrégen, 1876. okt. 8. – Bp., 1943. máj. 4.): állatorvos, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1936, r. 1941). Tanulmányait az Állatorvosi Főisk: n és a bp.-i egy. orvosi karán végezte. 1897-től 1901-ig az Állatorvosi Főisk. élettani intézetében Tangl Ferenc mellett mint tanársegéd, 1901-től 1905-ig gyakorló állatorvosként működött. 1907-ben az elsők között szerzett állatorvosdoktori oklevelet. Ugyanebben az évben adjunktussá nevezték ki az Állatorvosi Főisk. állattenyésztéstani tanszékére. Majd egyéves tanulmányutat tett európai országokban. 1910-től haláláig az Állatorvosi Főisk. (1934-től Műszaki és Gazdaságtudományi Egy.) ny. r. tanára, az állattenyésztéstani tanszék vezetője volt. 1939-től felsőházi tag. Tudományos kutatómunkája főképp fiziológiai, biokémiai és anyagforgalmi, másfelől biológiai-örökléstani kérdésekre összpontosult. Széles körű kísérletek alapján, melyek során első ízben vetette alá állatok testét kvantitatív kémiai elemzésnek, meghatározta a hús- és zsírtermelés energiaszükségletét és asszimilációs munkáját, továbbá tisztázta az ásványi sók forgalmának problémáját. Ehhez kapcsolódtak a rachitisre vonatkozó kutatásai, melyek eredményét Marek Józseffel együtt világszerte alapvetőnek elismert monográfiában dolgozta fel. Jelentős gyakorlati téren kifejtett tevékenysége is, mely nagyban hozzájárult a hazai állattenyésztés fellendüléséhez. Az ásványi sók és a vitaminok fontosságának a köztudatban való meggyökereztetésével az okszerűbb takarmányozásnak, a szarvasmarha korszerű törzskönyvezési rendszerének kidolgozásával a helyes tenyészkiválasztásnak egyengette útját. Eredményeire külföldön is felfigyeltek: a török és a perzsa kormány meghívására Töröko.-ban és liánban az állattenyésztés megszervezését irányította. – F. m. Vizsgálatok a Ca, Mg és P forgalmáról éhező állatokban (Bp., 1907, Bonn, 1908); Keresztezési kísérletek kutyákkal (Bp., 1916); Fiatal malacok anyag- és energiaforgalma malacelemzéssel egybekötött etetési kisérletek alapján (Bp., 1916; Berlin 1921); Fiatal malacok Ca- és P-forgalma állatelemzéssel egybekötött etetési kísérletek alapján (Bp., 1917); Általános állattenyésztéstan (Bp., 1921, 1928); Fiatal állatok anyagcseréje és energiaforgalma (Bp., 1925); A szarvasmarhák bírálata és törzskönyvelése (Bp., 1926); Magyarország állattenyésztése, I. Szarvasmathatenyésztés (Bp., 1926); A borjú felnevelése (Bp., 1928); A rhachitis oktáni, anyagforgalmi, kórfejlődéstani, kórbonctani és klinikai vonatkozásniban, II. Biokémiai rész (Bp., 1932; Jena, 1932): A szervezet anyagcseréjének áthangolása tej-, hús-, vegyes és növényi táplálkozás esetén (Bp., 1934); A csontok sóinak kémiai szerkezete egészséges és rhachitises állatokban (Bp., 1934: Berlin 1934) A Ca, a Mg és a P felszívódása és kiválasztása (Bp., 1935); A takarmány ásványi sóarányának lényege és jelentősége az állati szervezet mész- és foszforellátásában (Bp., 1938); Tanulmányok az angolkórról és a vele rokon csontbántalmakról (Bp., 1941); Tanulmányok az állati szervezet ásványi anyagforgalmáról (Bp., 1941 – 43): Különböző összetételű táplálékok hatása a táplálóanyagok kihasználására és a csontfejlődésre (Bp., 1942); Zusammenfassende Darstellung des Wesens der Rhachitis und verwandter Knochenerkrankungen im Lichte neuzeitlicher Forschungen (Bp., 1949). – Irod. Marek József: W. O. (Akad. Ért. 1943); Battha Pál: W. O. (Magy. Állattenyésztés, 1943); W. O. (Köztelek, 1943); Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből (bibliográfiával, 1943); Rapaics Raymund: A magyar biológia története (Bp., 1953).
