Wenckheim Béla, báró
Wenckheim Béla, báró (Pest, 1811. febr. 16. – Bp., 1879. júl. 7.): politikus, miniszterelnök. Fiatalon lépett közpályára. 1837-től Békés vm. alispánja, követ az 1839-iki ogy.-en, ahol a reformpárthoz csatlakozott, 1848-ban Békés vm. főispánja és István nádor főudvarmestere. Részt vett a szabadságharcban, a bukás után emigrált. Amnesztia útján tért haza, 1860-tól bekapcsolódott a politikai életbe, 1861-ben és 1865-től ismét Békés vm. főispánja. 1867. febr. 20-tól 1869. okt. 21-ig belügyminiszter az Andrássy-kormányban, 1871. máj. 19-től 1879. júl 7.-ig a kir. személye körüli miniszter az Andrássy-, a Lónyay-, a Szlávy-, a Bittó- és a Tisza-kormányban. A Deák-párt és a balközép párt fúziója idején 1875. márc. 2-től okt. 20-ig miniszterelnök is volt. – Irod. Őri G. György: Br. W. B. emléke (Arad, 1880); Zsilinszky Mihály: Br. W. B. emlékezete (A Békés m.-i Régészeti és Művelődéstört. Társ. Évk. 1879 – 80. Békésgyula, 1880); Galgóczy Károly: OMGE Emlékkv. (5. füz., Bp., 1885); Göndöcs Benedek: Br. W. B. emlékezete (Bp., 1889).
