Wesselényi Ferenc, gróf
Wesselényi Ferenc, gróf (? , 1605 – Zólyomlipcse, 1667. márc. 23.): nádor. Fiatalon katolizált, majd Nagyszombatban a jezsuitáknál tanult. Katonai pályára lépett, s részt vett a török elleni végvári harcokban. 1644-ben mint füleki kapitány I. Rákóczi György ellen harcolt, Széchy Mária segítségével – akit ~ feleségül vett – elfoglalta a fontos Murány várát. Jutalmul 1646-ban grófi rangot kapott. 1647-ben felvidéki főkapitány, 1655 ben nádor, 1663 – 64-ben részt vett a török elleni hadjáratban. A vasvári béke után I. Lipótnak az országra súlyosan nehezedő abszolutizmusa és az idegen uralom lerázására vezetésével Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc és Nádasdy Ferenc részvételével főúri összeesküvés jött létre (~-összeesküvés). Az összeesküvés vezetőit egyéni sérelmek vezették. Szemük előtt a főurak egyéni hatalmán nyugvó rendi állam lebegett. Habsburg-ellenességüket konkrét programmal telíteni és a köznemesi mozgalommal összekötni azonban nem tudták. ~ a fegyveres fölkelés kirobbantása előtt meghalt. – Irod. Pauler Gyula W. F. nádor és társainak összeesküvése (Bp., 1876). – Szi. Gyöngyösi István: Marssal társalkodó Murányi Vénus (elb. költemény, Kassa, 1664); Petőfi Sándor: Szécsi Mária (elb. költemény, Pest, 1847); Arany János: Murány ostroma (elb. költemény, Pest, 1847); Tompa Mihály: Szécsi Mária (vers, 1847); Kállay Miklós: A murányi amazon (r., Bp., 1940).
