Wilczek Ernő
Wilczek Ernő (Kaposvár, 1883. máj. 6. – Bp., 1950. máj. 13.): gépészmérnök. A bp.-i műegy.-en 1905-ben szerzett oklevelet. 1905-től több külföldi vállalatnál működött (Franciao., Anglia), elsősorban mint egyenés váltakozó áramú generátorok szerkesztője. 1910-ben a Ganz-féle Villamossági Gyár szolgálatába lépett, s 1933-ban történt nyugalomba vonulásáig ott dolgozott, előbb mint a gépszámítási, utóbb mint a géptervezési osztály vezetője. Bláthy Ottó Titusz belső munkatársa volt. Tudományos-műszaki tevékenységéért 1920-ban Zipernowsky jubileumi díjat nyert. Értékes tevékenységet fejtett ki a szabványosítás terén. 1938-tól a Szabványbizottság elnöke, 1949-től a Magy. Szabványügyi Intézet ig.-helyettese volt. Az Elektrotechnika c. szakfolyóiratnak 1919-től szerk.-je, majd főszerk.-je. Nagyszámú tanulmánya jelent meg hazai és külföldi szakfolyóiratokban. – F. m. Adatok az egyenáramú turbógenerátorok elméletéhez (Bp., 1916); Villamossági Zsebkönyv (Bp., 1936, második kiadása a Villamossági Kézikönyv, Gohér Mihállyal és Lenkei Andorral, Bp., 1943). – Irod. W. E. (Elektrotechnika, 1950.)
