Wittman Tibor
Wittman Tibor (Jászberény, 1923. jan. 15. – Szeged, 1972. júl. 31.): történész, egyetemi tanár, a történelemtudományok doktora (1962). Tanulmányait a bp.-i tudományegy. bölcsészettudományi karán végezte, Eötvös-kollégista volt (1941–46). 1948-tól a jászberényi tanítóképző, a pécsi, majd a bp.-i Pedagógiai Főisk. történelemtanára, 1954–57-ben mint docens a Lenin Intézet m. történelmi osztályán oktatott. 1955-ben kandidátusi fokozatot szerzett. 1957–58-ban a debreceni KLTE bölcsészeti karának tanára, majd 1958-tól 1972-ig, haláláig a szegedi JATE bölcsészettudományi karának a középkori egyetemes történeti és Latin-Amerika története tanszék vezetője (1959–72), 1961-től egy.-i tanár, 1963-tól dékánh., 1964–67-ben oktatási rektorh. volt. Az Acta Historica szerkesztő bizottsági tagja és az Acta Universitatis Szegediensis egyik megindítója. Kezdetben a m. reformkori centralistákkal, később a 16–17. sz.-i Erdély történetével foglalkozott, első nagyobb munkáit is ez utóbbi tárgykörből készítette. Különösen Bethlen Gábor korával foglalkozott. Mo.-on úttörő jellegű kutatásokat végzett a XVI–XVII. sz. gazdaságtörténetére vonatkozóan, különösen az ún. árforradalom kérdéseit vizsgálta. Belgiumi levéltári adatok alapján a németalföldi polgári forradalom gazdasági és társadalmi viszonyait elemezte. A németalföldi függetlenségi harc történetének monografikus feldolgozásától jutott el a spanyol, ill. a spanyol gyarmatbirodalom és Latin-Amerika történelméhez. A 16. sz.-i spanyol történelem számos részterületét vizsgálta, sevillai, bolíviai és kubai levéltári források alapján. Tudományos munkássága mellett népszerűsítő műveket is írt, elsősorban a spanyol történelem tárgyköréből. Érdemeiért a csehszlovák Comenius-érdeméremmel tüntették ki, a potosi egy. (Bolívia) díszdoktorává avatta; több külföldi tudományos társ. tagja volt. – F. m. Történelmünk haladó hagyományai (1604–1918) (Bp., 1951); Bethlen Gábor (Bp., 1952); Az árforradalom és a világpiaci kapcsolatok kezdeti mozzanatai 1566–1618 (Bp., 1957); A ‚koldusok’ uralma Flandriában 1577–1585 (doktori értekezés, 1960); Magyarország története (II., egy.-i tankönyv, társszerzőkkel, Bp., 1962); Németalföld aranykora (Bp., 1965); II. Fülöp (Bp., 1967); Les gueux dans les ‚bonnes villes’ de Flandre 1577–1585 (Bp., 1969); Latin-Amerika története (Bp., 1971); Estudios historicos sobre Bolivia (La Paz, 1975); Estudios económicos de Hispanoamerica Colonial (Bp., 1979). – Irod. Heckenast Gusztáv: W. T. (Századok, 1972. 4–5. sz.); Niederhauser Emil: W. T. Latin-Amerika története (Századok, 1979. 4. sz.).
