Wlassics Gyula, báró
Wlassics Gyula, báró (Zalaegerszeg, 1852. márc. 17. – Bp., 1937. márc. 30.): jogász, egyetemi tanár, miniszter, kultúrpolitikus, az MTA tagja (l. 1886; r. 1892; t. 1919). Hazai jogi tanulmányai után külföldön tett tanulmányutat, majd rövid bírósági szolgálat után” az igazságügymin. törvényelőkészítő osztályán dolgozott, 1882-től mint alügyész, 1886 tól mint főügyészhelyettes. 1890 – 95 és 1903 – 06 között bp.-i egy.-i tanár (büntetőjog). 1892-től szabadelvű párti ogy.-i képviselő; az egyházpolitikai törvényjavaslatokkal kapacslatban a polgári házasság mellett foglalt állást. 1895. jan. 15-től 1903. nov. 3-ig vallás- és közoktatásügyi miniszter a Bánffy- és a Széll-kormányban. Minisztersége alatt polgári jellegű reformokat kezdeményezett (nők felvétele a bölcsészeti, gyógyszerészi és orvosi karokra; nyomdai kötelespéldányok beszolgáltatása; Képzőművészeti Ak. alapítása stb.). 1903 – 06 között újból egy.-i tanár. 1906-tól 1935-iga Közigazgatási Bíróság elnöke. 1916-ban báróságot kapott. 1898 – 1901-ben az MTA másodelnöke. 1918-ban a főrendiház, majd 1927-től 1935-ig a felsőház elnöke. 1920-ban MTA nagyjutalmat kapott. 1923-tól tagja volt a hágai választott bíróságnak. – F. m. A bűnkísérlet és a bevégzett bűncselekmény. A tettesség és részesség (I – XII., Bp., 1885 – 87); A hatásköri összeütközések bíróságáról szóló törvényjavaslat (Bp., 1895); Kultúrpolitikai kérdések (Bp., 1909); Az 1867: XII. tc. jogi természete (Bp., 1911); Gróf Andrássy Gyula külpolitikája (Bp., 1913); Az ausztriai közjogi irodalom és Magyarorszdg (Bp., 1916); Semlegesség a világháborúban (Bp., 1917). – Irod. Győrffy János: W. Gy. élet- és jellemrajza (Nagykanizsa, 1896); W. Gy. munkássága (Néptanítók Lapja, 1903. nov. 22. sz.); Molnár Viktor: W. Gy. Élet- és jellemrajzi vázlatok (Bp., 1907); Balogh Jenő: Br. W. Gy. (Magy. Jogi Szle, 1922); Egyed István: W. Gy. (Jogállam, 1932.).
