Wolfram Ervin
Wolfram Ervin (Bp., 1923. nov. 27. – Bp., 1985. ápr. 17.): kolloidkémikus, egyetemi tanár, az MTA l. tagja (1982). Vegyészoklevelet 1947-ben szerzett a bp.-i egy.-en, majd a kolloidkémiai és -technológiai tanszéken dolgozott Buzágh Aladár professzor mellett. 1949-ben avatták doktorrá a liofil gélek peptizációjának kinetikai vizsgálata témakörében elért eredményeiért. Fontos szerepet vállalt a debreceni egy. kolloidkémiai oktatásának megszervezésében (1954). Kandidátusi értekezésében a hidrogén-peroxid diszperz rendszerekben való lebomlásával foglalkozott (1958). 1958-62 között a drezdai Műegy. Kolloidkémiai Intézetének vendégprofesszora volt, majd az Eötvös Loránd Tudományegy. kolloidkémiai tanszékének vezetője. 1966-ban a tudományok doktora, 1967-ben egy.-i tanár. Különösen eredményes kutatásokat végzett az adhézió és nedvesedés elméleti és gyakorlati kérdéseinek, valamint a folyadékhidak jelenségeinek és törvényszerűségeinek vizsgálata terén. – F. m. Nedvesedés és folyadék adhézió (Bp., 1983). – Irod. Beck Mihály: W. E. (Tudomány, 1985. 7-8. szám); Rohrsetzer Sándor: E. W. (Colloids and Surfaces, 1987).
