Zách János
Zách János (Bp., 1909. febr. 11. – Bp., 1979. okt. 24.): színész, érdemes művész (1972). Az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában 1933-ban végzett. 1940-ig fővárosi kisszínházakban és kabarékban lépett föl. 1940-1945 között vidéken működött rendezőként is. A háború után fővárosi magánszínházakban (Magyar Színház, Művész Színház) játszott. Az államosítás utáni évadban az Úttörő Színházban lépett föl. 1949-51-ben a Madách Színház, 1951-73-ban a Magyar Néphadsereg Színháza ill. a Vígszínház tagja volt; közben az 1956-1957-es évadban a kaposvári Csiky Gergely Színházat igazgatta. Vezető- és epizódszerepeket alakított. 1948-tól filmezett, sokszor foglalkoztatta a rádió, a televízió és a szinkron is. – F. sz. Szilvai (Szigligeti: Liliomfi); Tesman (Ibsen: Hedda Gabler); Borza (Hunyadi: Három sárkány); Polgármester (Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása); Zoszima (Dosztojevszkij Müller-Kapás: A Karamazov- testvérek); Guiche (Rostand: Cyrano de Bergerac); Cauchon (Shaw: Szent Johanna).– Irod. Gyulai István: Fénylő pont (Dél-Magyarország, 1972. márc. 8.); Á. P.: Búcsú Z. J.-tól (Pesti Műsor, 1979. 44. sz.).
