Zalka Máté, Frankl Béla
Zalka Máté, Frankl Béla (Matolcs, 1896. ápr. 23. – Huesca, Spanyolo., 1937. jún. 11.): író, tábornok. Falusi kispolgári családból származott. A szatmárnémeti felsőkeresk. isk.-ban érettségizett. Az I. világháborúban előbb az olasz fronton Doberdónál harcolt, majd az orosz frontra vezényelték, ahol 1916. jún.-ban sebesülten, hadapródőrmesterként fogságba esett. A krasznojarszki hadifogolytáborból (Szibéria) 1919 őszén megszökött; partizáncsoportot alakított, és 1920 elején csatlakozott a Vörös Hadsereghez. Részt vett Krasznojarszk felszabadításában. 1920-tól az Oroszo.-i Kommunista (bolsevik) Párt tagja. A polgárháború befejezése után Moszkvában irodalmi munkásságot folytatott. 1924-ben jelent meg első elbeszélése, majd első kötete Moszkvában orosz nyelven. Témáit elsősorban az I. világháborúból és az orosz polgárháborúból merítette. Írásainak legnagyobb erénye a közvetlen élményszerűség. 1936-ban önként jelentkezett a spanyolo.-i antifasiszta harcosok soraiba. Itt Lukács Pál tábornok néven részt vett a nemzetközi brigádok szervezésében. 1937 nyarán a Huesca alatti harcokban esett el. – M. Doberdo (Moszkva, 1936, Bp., 1947); Összes munkái (Moszkva, 1948); Válogatott elbeszélései (Bp., 1952); Ivanov és más elbeszélések (Bp., 1954); A bolygók visszatérnek (Bp., 1966); Az éneklő börtön (Bp., 1966). – Irod. Illés Béla: Z. M. (Bp., 1945); Ehrenburg, Ilja: Z. M. – Harsányi I.: Z. M. születésének 60. évfordulójára (Hadtört. Közl. 1956. 3, sz.); Gergely Sándor: Torzítás nélkül (Élet és Irod, 1965. 19. sz.); Györkei Jenő: Z. M. vallomása önmagáról (Hadtört. Közl. 1967. 2. sz.). – Szi. Árkus József: Tűztengerben (Életrajzi r., Bp., 1965).
