Zsámboki Zoltán
Zsámboki Zoltán (Bp., 1923. febr. 28. – Bp., 1989. jan. 14.): műfordító, író. A Pázmány Péter Tudományegy.-en m.-olasz szakon nyert végbizonyítványt (1945). A Magy. Rendőrség adonyi járási kapitányságán dolgozott (1945-1946). A Szociáldemokrata Párt központi titkárságán 1946-tól 1948-ig az oktatási osztály munkatársa volt. Az MKP és az SZDP egyesülése után különböző állami hivatalokban dolgozott. Forradalmi tevékenysége miatt a megtorló perekben 1958 végén börtönbüntetésre ítélték. 1963-ban történt szabadulása után az Irodalmi Alap, ill. a Művészeti Alap irodalmi szakosztályán dolgozott. Népmesegyűjteményei jelentek meg. 1973-ban egyik alapító tagja volt a Magvető Könyvkiadó Rakéta Regényújságjának, h. főszerk.-je nyugdíjazásáig (1984). Galsai Pongráccal közösen szervezte-szerk. az Irodalmi Kávéház rovatot. Szerk. volt a Rakéta irodalmi kávéház c. műnek (1988). Tévéfilmek készültek azokból az irodalmi forgatókönyveiből, amelyeket Silvano Ceccherini, Móricz Zsigmod, Biró Lajos, Hunyady Sándor egy-egy novellája alapján készített. Műfordításai közül kiemelkedő A. Moravia, L. Preti, I. Silone, E. Russo regényeinek fordítása. Magyarra fordította Giorgio Vasari: A legkiválóbb festők, szobrászok, építészek élete (Bp., 1973) c. művét. Az olasz állam az Olasz Köztársasági Érdemrend lovagi fokozatával tüntette ki (1981. máj. 20.). – M. Sfurtuna az elátkozott leány. Szicíliai népmesék (vál., ford., jegyzetelte, Bp., 1965); Kergarec pokoljárása. Breton-népmesék (ford., Bp., 1968). – Irod. Elhunyt Zs. Z. író, műfordító (Magy. Nemzet, 1989. jan. 17.); Vezér Erzsébet: Zs. Z. halálára (Élet és Irod., 1989. 3. sz.).
