Zsilinszky Mihály
Zsilinszky Mihály (Békéscsaba, 1838. máj. 1. – Bp., 1925. okt. 6.): tanár, történész, az MTA tagja (l. 1878, r. 1899). Külföldi egy.-eken (Halle, Berlin) tanult. Hazatérve 1861-től 1874-ig Szarvason tanár. 1873-tól 1885-ig a Békés vm.-i Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat főtitkára és évkönyveinek szerk.-je. 1875-től több ízben szabadelvű párti képviselő, 1889 – 1892-ben csongrádi, 1892 – 1895-ben zólyomi főispán, 1895 – 1905 közt a vallás- és közoktatásügyi min.-ban államtitkár. A békés-csanádi ev. egyházmegye felügyelője. Lefordította Lamartine Az 1848-iki francia forradalom c, munkáját. Számos történeti és művészettörténeti tanulmányt írt. 1903 – 1909-ben a Magy. Történelmi Társulat alelnöke. – F. m. A magyar költészet és szónoklat kézikönyve (Pest, 1868); Szarvas város történelme és jelen viszonyai (Pest, 1872); Békésmegyei oklevéltár (Haan Lajossal, Bp., 1877); Nagy férfiak szerepe a történelemben (Bp., 1879); A magyar országgyűlések vallásügyi tárgyalásai (I – IV., Bp., 1880 – 1897); Egy forradalmi zsinat története (Bp., 1889); A széptan előcsarnoka (Bp., 1897); Csongrádvármegye története (I – III., Bp., 1897 – 1900); Az 1848-iki vallásügyi tc. története (Bp., 1908). – Irod. Áldásy Antal: Zs. M. (Századok, 1925); Mályusz Elemér: Zs. M. (Levéltári Közl. 1925); Lukács György: Emlékbeszéd Zs. M…felett (Bp., 1935).
