ádáz
ádáz – ‘vad, dühödt, kegyetlen’.
Egy régi, illetőleg népnyelvi ádázik, ádázkodik igéből keletkezhetett elvonás útján. Ezek az igék valószínűleg az áld származékai, akárcsak az átkoz (a különösnek tetsző összefüggés magyarázatát lásd az utóbbi szónál), és egyebek közt ‘átkozódik’ jelentésük volt, innen a melléknév értelme. Az ~ kutyára értve veszettet is jelentett. Babits szelíd kiskutyája tréfából kapta a nevét (Ádáz kutyám).
