árboc
árboc – ‘hajó vitorlázatát tartó magas rúd’; ‘zászlórúd’.
Valószínűleg latin eredetű, az arbor (‘fa’) ritkább, a hazai latinban ismert arbos alakja nyomán; kezdetben mindig árbocfa formában, s talán ebből való elvonással lett az ~. Az sz ⇨ c változás szabályos, csakhogy a hazai latin ejtésben a szó végén inkább s-t várhatnánk, illetve ebből lett cs-t. Lásd még arborétum.
