baráber
baráber – ‘vándormunkás; csavargó’.
Német (bajor-osztrák) eredetű (baraber), ez pedig az olasz baraba, barabba (‘csavargó, naplopó’) átvétele. Az olasz szó a bibliai Barabbás nevéből lett, a gyilkoséból, akit Pilátus a zsidók kívánságára Jézus helyett szabadon bocsátott. Nyelvjárási szó; a név arám jelentése ‘az atya fia’.
