búcsú – ‘távozótól való elválás’: eljött a búcsú napja; ‘elváláskor szokásos köszöntés’: búcsút mond, búcsút vesz; ‘a bűnbocsánat egy neme ‹a katolikus egyházban›, a bűnösre váró purgatóriumi szenvedés bizonyos idejének elengedése’: száz napi búcsú, teljes búcsú; ‘katolikus templom felszentelésének vagy védszentjének évenkénti ünnepe’: Mária-napi búcsú, búcsújárás; ‘az ilyen napon tartott vásár, népünnepély’: búcsúsok, búcsúfia (‘búcsúból gyereknek vitt ajándék’). Származékai: búcsúzik, búcsúzkodik, búcsúztat.
Ótörök eredetű vendégszó: ujgur bosug, kun bosav (‘felmentés’). E szavak töve, a bosa- (‘szabadul’) azonos a magyar bocsát előzményével. Ezek szerint a ~ is a bocsát ‘enged’ értelme alapján vezet a fenti három jelentéshez. Első jelentése így alakult ki: ‘engedély távozásra’ ⇨ ‘távozás’ ⇨ ‘a távozás formalitásai’. A második jelentés lényege a túlvilági büntetésnek vagy egy részének elengedése. A harmadik jelentés abból fakad, hogy az egyház búcsút, tehát bűnbocsánatot engedélyezett annak, aki a felszentelését vagy védőszentjét ünneplő templomot a mondott napon meglátogatta, és ott misét hallgatott; a búcsúnapi vidám népünnepély már érthető módon vette fel ugyanazt a nevet.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.