csat
csat – ‘kapocs ‹övön, szíjon, ruhán, cipőn›’. Származékai: csatos, csatol, csatló, csatlakozik.
Török vendégszavunk a török nyelvekben általános csat- (‘összeköt’) igetőből, illetve annak valamely származékából, vagy a honfoglalás előttről, vagy későbbi kun-besenyő forrásból. Lásd még csatlós.
