csel
csel – ‘megtévesztés céljára kiötlött ravasz fogás’. Származékai: cseles, cselez, cselezés.
A csal magas hangrendű párja. Valószínűleg másodlagos fejlemény, egyrészt mert csak későbbről van adatunk róla, másrészt mert alig van származéka. Feltehető, hogy a csal kezdetben igenévszó volt, majd főnévi jelentésében a ~ vette át a helyét.
